A vaskos tölgyajtón benyitva szívmelengető látvány tárul eléd: az apró termetű fogadós szaladgál fel, s alá tálcáival, hogy az asztaloknál ülő borvirágos orrú nagyivók, elszánt kalandorok, vidám mulatozók, s anekdotázgató kincsvadászok kedvére tegyen. Ahogy szétnézel, szokatlan meghittség és melegség fogad. Így lépdelsz beljebb, hogy csillapítsd gyomrod morgását, s leöblíthesd végre az út porát, vagy csak egyszerűen hosszú kalandozásod fáradalmait kívánod kipihenni..... itt mind megteheted! A falakon kárpitok, sötét - szemnek kellemes - bordó, barnás színe fogad, a kandallóban ropognak a fahasábok... Könyvespolcok, zászlók, régi ereklyék körben a falakon, bal kéz felé ódon asztalok és székek, melyek mintha élő fából lennének kifaragva, s néhány pamlag és karosszék a kényelmesebb vendégeknek... A kései órák árnyát a falakon függő lámpások fénye űzi el, köztük trófeák díszelegnek. Hátul lépcsősor vezet az emeletre - az egyszerű, ám annál kényelmesebb szobák felé -, míg szemben veled a míves faragású pult terpeszkedik. Mögötte, itókáspolcok koszorújában a Vasököl Ser címere függ, a söntés mögött pedig már ott is áll a kedélyes, korosodó goblin.
Isten hozott Rogen Fogadójában!!!
|